2014. június 12., csütörtök

délre mennek



Hiába van még ma is nagyon meleg, az elmúlt napok heves ciripelése alábbhagyott. Nekik is bemondta már a rádió, mi várható. Bezzeg a tavalyi nyár, már-már fülsüketítő volt, és a kertünkben lakó hatalmas bükkfának köszönhetően több elhagyott "kabócabőrt" is összeszedegettünk. Sehova nem kellett utaznunk, hogy máshol legyünk.
Persze ennek kapcsán két rajz: egyik a közelmúltból, könyvbe készült, és egy borzasztó régi, amikor még tényleg csak úri passzióból rajzoltam őket. A modell: óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes).

2014. június 10., kedd

a hőség zenekara







Lassan két éve, hogy ezek a rajzok készültek, és másfél, hogy megjelent közülük egy (Metallyticus, parkoló pályán Eremiaphyla brauerii) a MúzeumCafé lapban, Merkl Ottó, Puskás Gellért és Paulovkin András cikkéhez. Tikkadozós zizegések, cerregések és ciripelések hívták elő most őket az archívumból. 
S hozzá egymagam (másodmagam) képezek cserepesen szikkadt dinnyeföldet.